-Na jó Veronika nem bírom nézni a nyomorult savanyú képed.-morogta.
-Neked is szép napot Lotti!-mosolyogtam unottan.
-Tenned kell valamit!Tennem kell valamit ezért tenned kell valamit!-gondolkozott el.
-Mi van?-kérdeztem csupa kérdőjellel a fejemben.
-Ádámmal kapcsolatban ma oda mész becsengetsz és mindent megbeszéltek!-gondolkozott tovább.
-B terv nincs?
-De van.-vigyorgott.
-Azt választom.-vágtam rá.
-Fogod a kis csinos lábaid....
-Idáig jó.-bambultam.
-És elhúzod a beled Ádámékhoz és addig vársz míg ki nem jön ha kijön megbeszélsz vele mindent világos?-üvöltötte le a fejem.
-Nem Lotti!Én már Robival vagyok,és szeretem amíg ő szeret meg ti szerettek nem érdekel ki utál.
-Na ne tréfálj velem.-fenyegetett,majd mintha megenyhült volna leült mellém az ágyra.-Figyelj,ugye tudod hogy az lenne a helyes ha felkeresnéd mivel Ő...-kezdett bele a mondatba de abba hagyta.
-Igen?
-Mivel Ő tudja,és majd Ő elmondja és hidd el a helyes kis szomszédod is ezt akarja erre vár! A fiúk ilyenek nagyra tartják a büszkeségüket.Neked kell játszanod Shrek-et hogy kimented Fionát a toronyból.-improvizált.-Szóval lényeg a lényeg mi is tudjuk hogy szereted még Ádámot csak neked kezd elhalványulni ez a tudat.
Végig gördült egy kis krokodil könnycsepp az arcomon.
-Igazad van.-töröltem le a könnyem.Lotti biztatóan megfogta a kezem.És ezt suttogta : Minden rendben lesz!-megöleltem és kikísért az ajtón.Én meg felpattantam a lila járgányomra és elindultam haza,haza a szomszédunkhoz.Miközben a bicajomat tekertem sok mindenen elgondolkoztam.Vajon jó lesz ez így?Idő közben elkezdett cseperegni az eső.~Még gyorsabban tekertem,a járda itt véget ért átbiciklizek a másik sávba.~gondoltam elkezdtem tekerni kitettem a kezem hogy tudják lefordulok.Ekkor óriási csapódásnak lehettem részese,egy minibusz neki ütközött a biciklimnek............