Korán reggel keltem úgy reggel négy óra fele mert öt órakor lesz az első próbánk egészen hatig fog tartani.Hattól hétig a Winners próbál.Gyorsan felkaptam a táskám és indultam a suliba az alaksor kilences termének próba termébe.Miközben szaladtam le a lépcsőn szépen fejre estem Leila és Andi segítettek fel.
-Nem ütötted meg magad?-kérdezte Leila aggódva.
-Vérzik az orrom.-néztem a kezemre ami az orrom által csupa vér volt.
-Vigyük gyorsan az orvosiba.-ragadta meg a karom Andi és már szaladtunk az orvosiba ahol betapasztották az orrom.
-Jobban is oda figyelhetnél.-nevetett az orvos mikor meghallotta hogyan történt mind ez.-Na menjetek lányok.
-Rendben köszönjük csókolom!-köszöntünk el.Lent Lotti már várt ránk és ő is nagyot nevetett az eseten később én is beláttam hogy nagyon vicces.
-Jajj olyan ügyetlen vagy Vera.-ütögette meg a hátam Lotti és nevetve bementünk a próba terembe ahol Natasa ücsörgött.
-Na lányok kezdjük el akkor először is megnézzük hogy szóltok együtt és külön külön ezt kéne elénekelni és eljátszani kihúztam mindenkinek a szerepét.-és oda adott nekünk egy kottát.-Ezek után elkezdünk írni egy dalt a téma a barátság.Remélem menni fog na először is próbáljátok külön külön eljátszani ezt a zenét.
Neki láttunk tehát.Először meghallgattuk a zenét és Leila megpróbálta elénekelni.Nagyon szép hangja volt vékony viszont nagyon erős és hangos és nagyon nagyon tiszta.Ezek után Lotti basszus gitározott aztán én kerültem sorra.Megpróbáltam minél ügyesebb lenni viszont voltak hang tévesztések másodjára sikerült eljátszani nagyjából jó ezek után a dobos jött és együtt kezdtük el előadni.Nagyon jól hangzott Natasa elvolt ájulva tőlünk ezek után neki láttunk a dal írásának kint az asztalkánál és jött a Winners a helyünkre.
-Mit szólnátok ha ez lenne a zene ritmusa hogy tratnta trantatata tranta trantatata.-kérdezte Andi-És mondjuk ez gitárral próbáld el.-megpróbáltam eljátszani minden hangban a leadott ritmust és nagyon jól hangzott.
-Ügyes akkor ez megvan.De mondjuk szerintem lehetne kicsit lágyabb...-szólt Leila és látszott rajta hogy ez nem annyira a stílusa.
Végül dűlőre jutottunk mert Lotti kitalált egy jót.
-Mit szólnátok ha a refrén az lenne hogy:Mert barátok vagyunk.-kérdeztem.-És felsorolhatnánk hogy mit tudom én segítenék a bajban érted mindent megtennék meg ilyenek.
-Ez nagyon jó ötlet jól haladunk.-felelte Leila és neki kezdett szolmizálni én pedig játszottam gitáron a hangokat.Egyszer csak megszólalt valami zene.Kicsit rockos volt de nagyon tetszett mikor meghallottam Ádám hangját is nagyon fura érzésem támadt.Olyan csodásan énekelt kicsit rekedtesen de elvarázsolt teljesen.
-Wow jól nyomják ez melyik banda?-kérdezte Lotti.
-A Winners.-válaszoltam és átadtam magam a csodás zenének.A dal felét megírtuk de kifogytunk az ihletből és pihentünk kicsit.Pár perc múlva a Winnersek is kijöttek nagyon nyúzottnak látszódtak.Mikor becsengettek szaladtunk a termekbe egyébként Andi és Lotti kilencedikesek vagy is velem egyidősek a-sok.Leila 10.-es a-s.Órák után lementem a portára és vártam Ádámot vártam,vártam és vártam.Egyszer csak megjelnt a fiúk nélkül.
-Szia Vera bocsi hogy megvárattalak.
-Szia semmi baj biztos nyomós okod volt rá.
-Mi történt az orroddal?
-Semmi se csak fejre estem és kicsit eltört.-legyintettem.
-Hát az azért nem semmiség nem fáj?-kérdezte aggódva.
-Dehogy fáj!
-Hahaha más lány már régen kiakadt volna hogy neki mennyire fáj.
-De én nem vagyok más lány.-suttogtam.
-Azt én is tudom.-jött a halk válasz.
-Khm...hallottalak titeket zenélni nagyon ügyesek voltatok!
-Köszi.
Lementünk mint mindig az alaksor 9 termébe próbákra készen.
-Te is most fogsz próbálni?-kérdeztem meglepődve.
-Dehogy csak megvárlak míg készen nem lesztek és hogy elmenjünk együtt a könyvtárba.
-Ez de cuki már.-pirultam el.-Akarom mondani köszi.
-Hahaha.Persze na menj megvárlak.
Oda mentem a lányokhoz akik mosolyogva mesélték el hogy befejezték a dal szövegét.
-Az nagyon jó a szolmizáció megvan hozzá?
-Azt most írjuk segítesz gitárral?-kérdezte Lotti.
-Persze.
Elkezdtem gitározni és annyira belemélyültem hogy észre se vettem hogy Ádám az ajtóban ül és nézz.Csak egy pillanatra fordultam oda aztán elmosolyodtam és vissza fordultam.Kemény egy óra alatt készen lettünk.
-Na menjünk a próba terembe eljátszani.- szusszantam.Bementünk a próba terembe és elkezdtünk játszani felvettük telóra is meg minden de aztán mentünk is ki.
-Nagyon jók voltatok!-dicsért meg Ádám.
-Köszi,amm lányok ő itt Ádám.-mutattam be.
-A barátod?-kérdezte Leila.
-Mármint?-ment fel 10 m a szemöldököm a homlokon.
-A pasid?-tette fel újra a kérdést.
-Hö?Mi?Nem!-tiltakoztam.
-Értem.
-Szóval Ádám ők itt Lotti Leila és hova lett Andi?
-Itt vagyok.-bújt elő a hátam mögül.
-Na igen és ő itt Andi.
-Örülök hogy megismerhettelek titeket.-mosolygott Ádám majd elbúcsúztunk a lányoktól és irány a könyvtár.Vissza tettük a kivett könyveket a helyükre és kerestünk egy újat.
-Meg van !-visítottam fel ami egy könyvtárban nem illendő de hát mit tehettem volna hiszen rájöttem mit is akarok.
-Mi van meg?-szaladt oda hozzám Ádám a szaladgálás szintén nem illendő a könyvtárban de mivel nem volt bent senki így mindegy volt.
-Németül a Heidi.
-Tudsz németül?
-Persze.Te is kivehetnél valami angol könyvet.-sandítottam Ádám felé.
-Lehet hogy igazad van.-majd levett a polcról egy könyvet és indultunk kikölcsönözni.Elindultunk haza úgy döntött hogy ma is hazakísér.Én meg úgy döntöttem ma felhívom a házba.Ő pedig belement.
-Szia anyu!Át hívtam az egyik barátom nem baj?-kérdeztem.
-Szia kicsim!-szalad hozzám anyu és erősen ölelgetni kezdett-Dehogy baj!-legyintett.-Kértek valamit enni?
-Csókolom!-köszönt Ádám illedelmesen.
-Szia!Kérsz csokit?-nézett Ádámra mit célszemélyre,igen anya mindig is egy kisfiúra vágyott ezért a fiú barátaimat igen csak elkényezteti.Felmentünk a szobámba ahol már Ádám is sokkal felszabadultabban beszélt.
-Te figyelj anyukád miért viselkedik ilyen furán?-suttogta.
-Hát biztos hogy érdekel a sztori?-kérdeztem kínos felnevetve.
-Igen.
-Szóval anyukám mindig egy kis fiúról álmodozott és mikor terhes lett akkor biztos volt benne hogy kisfia fog születni ezért egy csomó fiús cuccot vett nekem.Fiú ruhát ágyat játékot stb-t.És mikor megszülettem nagy csalódás voltam a számára de elhatározta hogy úgy fog nevelni mintha a fia lennék igen apa itt sokkot kapott mert anyával ellentétben ő kislányt akart.Apa először azt hitte hogy gyógyszerek hatása beszél belőle de nem tényleg úgy nevelt és mikor elkezdtem lányosodni akkor már feladta és valószínűleg most téged vett célpontnak szóval és a helyedben felkészülnék.Bátyó...-kuncogtam és azt figyeltem hogy hogy változik Ádám arca.Szinte minden gondolata az arcára volt írva egy nyitott könyv volt számomra,egyszer csak azon kaptam hogy szalad le a lépcsőn először azt hittem menekül de nem anyához sietett.
-Tetszik mutatni kis kori képet Veráról?-nézett anyára kiskutya szemekkel amitől anya nagyon meghatódott és már is a fiaként tekintett szerencsétlenre azazhogy nem szerencsétlen mert most anya tuti most elkényezteti.
-Persze.-és már rohant is anya a könyves polchoz és az összes albumot leszedte és oda adta Ádámnak.Volt vagy nyolc album szóval így cipekedett fel az emeletre a szobámba.
-Na nézzük.-szólt mosolyogva és úgy kezdte el lapozgatni az albumot mintha valami titkos dologra tenne szert.Egyszer csak megakadt a szeme egy képen ahol még vagy két éves voltam csupa kék ruhában fiú cipőben levágott hajjal és fakarddal a kezemben ahogy éppen egy seprűnyélen ülök papír sisakkal a fejemen.Kivette a képet az átlátszó tartójából és csillogó szemmel nézett rám.
-Megtarthatom?-kérdezte.
-Hjajj felőlem.-legyintettem.
-Ezt kiteszem a falamra.Nagyon cuki.
Ádám késő estig maradt mikor elbúcsúztunk komolyan nézett rám
-Igazából beszélni szerettem volna veled egy érdekes dologról.
-Mi az?
-A mellettetek lévő ház eladó és....-motyogta-Oda fogunk költözni szomszédok leszünk és hogy most elnézem az ablakod állását egymással szembe lesz az ablakunk.-hadarta,az agyam úgy döntött hogy most sokkos állapotba kerül és így én csak bámultam a semmibe.-Hahó Vera!-csettintgetett a szemem előtt Ádám.
-Az jó.-nyögtem ki.-És mikor költöztök be?
-Holnap elkezdjük a pakolást.-felelt.
Egész éjszaka azon gondolkoztam hogy ő lesz a mellettünk levő szomszéd és hogy velem szembe lesz az ablaka.Anya amint ezt meghallotta totál bepörgött hogy a kisfia azaz Ádám majd itt lakik majd mellettünk.Ma semmit se olvastam csak mint minden tini az élet nagy dolgain gondolkodtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése